Ma hajnalban közzétette tavalyi negyedik negyedéves gyorsjelentését a Mol. Ahogy arra számítani lehetett, a legfrissebb számok messze vannak azoktól az eredményektől, amiket az energiaválság okozta magas olajár-környezetben tudott hozni a társaság, ám az elmúlt hónapokban több tekintetben is kedvezően alakultak a fundamentumok a Mol körül, aminek köszönhetően a tavalyi harmadik negyedévesnél is erősebb számokat hozott a társaság. Pozitívan hatott az emelkedő gázár-környezet, a bányajáradék csökkentése, a stabilan alakuló Brent-Ural árkülönbözet és a rendkívül magasan alakuló finomítói felár. A menedzsment 2023-as előrejelzéseit is felülteljesítette a társaság, 2024-re viszont tovább csökkenő eredménnyel számol a cégvezetés.
Mostanában sokat lehetett olvasni a Mol és a horvát partnercég Janaf elmérgesedő viszonyáról: a hazai olajvállalat vezetője többször is éles hangnemben szólalt fel a szerinte méltánytalanul magas horvát tranzitdíjakkal szemben, amire a Janaf több közleményben is reagált. Hivatalos szerződés hiányában nagy a bizonytalanság, hogy mikor és mennyi olajat (és mennyi pénzért) szállít az olajvezeték-üzemeltető a Mol számára, most ezzel kapcsolatban adott ki közleményt a Slovnaft, a magyar vállalat szlovákiai finomító cége.
Összesen mintegy két és fél milliárd forint értékű részvénycsomagot ruházott felsővezetőire a Mol a társaság javadalmazási politikájának részeként. A Budapesti Értéktőzsde oldalán közzétett bejelentés alapján Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató és a hazai olajcég számos felsővezetője térítésmentesen jutott rengeteg törzsrészvényhez, kereskedési helyszínen kívüli ügyletek keretein belül.
Nem az e heti volt az első eset, hogy Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója felszólalt a szerinte méltánytalanul magas horvát tranzitdíjak ügyében, most azonban a horvát olajvezetékeket üzemeltető Janaf reagált a vezető kijelentéseire.
Nemrég interjút adott Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója az Indexnek, ahol számos fontos témát érintett a cégvezér, elősorban a 2024-es kilátások voltak terítéken - szó volt többek között az üzemanyagárak várható alakulásáról és a vállalat meg a kormány kapcsolatáról, de a háborús környezetről is beszélt Hernádi.
Kevés olyan termék van a köztudatban, aminek a létezése tulajdonképpen mindenkinek a hétköznapi életére komoly hatással van: például vélhetően nem fog egy alföldi étteremtulajdonosnak vagy egy budapesti fodrásznak fájni a feje attól, hogy már megint bezuhant a bitcoin árfolyama, de egy Vas vármegyei matematika tanárt vagy egy banki vezetőt is vélhetően jobb napjain hidegen hagyja a Netflix részvényárfolyama. Viszont heves arcrándulásokat és szemöldök-felhúzásokat okozhat mind a négy személynél az, ha a benzinkutak nagy totemoszlopain az előző hetinél tizen-huszon forintokkal magasabb árat látnak – márpedig idén erre több alkalommal is sor kerülhetett. De mégis mi alakította idén az üzemanyagárakat, milyen furcsaságok történtek, és miért leszünk januártól egészen új helyzetben?
Több, mint négymilliárd forint piaci értékű részvényt érintő portfólióátrendezést láthattunk Hernádi Zsolt részéről.
A mögöttünk álló hetekben nagyot zuhant a benzin és a dízel ára a hazai benzinkutakon, szeptember végéhez képest már több, mint 10 százalékos az áresés mértéke. De pontosan milyen tényezők állnak a jelenlegi dinamika mögött, és hol állunk a régiós üzemanyagár-rangsoban? Ami pedig talán a legfontosabb: hogyan alakulhat jövőre a benzin ára?
Ma hajnalban közzétette harmadik negyedéves gyorsjelentését a Mol. Ahogy arra számítani lehetett, a legfrissebb számok bár messze vannak azoktól az eredményektől, amiket az energiaválság okozta magas olajár-környezetben tudott hozni a társaság, ám az elmúlt hónapokban több tekintetben is javultak a fundamentumok a Mol körül, aminek köszönhetően a mostanit megelőző, második negyedéves gyorsjelentésnél sokkal erősebb számokat tudott közölni a társaság. Kezdenek tehát összeállni a csillagok a Mol felett, lehet itt gondolni az emelkedő olajár-környezetre, a stabilan alakuló Brent-Ural árkülönbözetre vagy akár a kedvezőtlen európai dízelpiaci kilátások miatt a rendkívül magasan alakuló finomítói felárakra - lényeg a lényeg, nagyon úgy tűnik, hogy a második negyedévben láthattuk a "mélypontot" az olajcégnél, a mostani eredményt már büszkén ki lehet tenni az ablakba.
Ma hajnalban tette közzé legfrissebb, harmadik negyedéves gyorsjelentését a Mol. A hazai olajvállalat elsősorban a finomítói üzletágnak és a jövedelmező üzemanyagértékesítésnek köszönhetően túlteljesítette az elemzői várakozásokat, a vállalat a friss eredmények tükrében megemelte az idei évre vonatkozó EBITDA-előrejelzést.
A Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt kijelentette: januárban 41 forinttal emelkednek az üzemanyagárak a jövedékiadó-emelés miatt.
November végéig megindulhat a befagyasztott uniós források folyósítása Magyarországnak – mondta kedden a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter. Közben nemzetközi és hazai előadók is arra figyelmeztettek, hogy könnyen visszatérhet az infláció, vagyis korai lenne fellélegezni, a vállalkozások pedig az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva már a polikrízisek korára készülnek.
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója adott elő a Portfolio által rendezett Budapest Economic Forum 2023 konferencián. A vezető Európa helyzetéről beszélt a kialakulóban lévő kétpólusú világrendszerben: elmondta, hogy szerinte milyen hozzáállásra és lépésekre lenne ahhoz szükség az iparban, hogy ne szakadjon el látványosan a kontinens a világ versenyképes országaitól. Emellett a zöld átállásra is kitért a vezető, amit egy bár szinte lehetetlen, de mindenképpen szükségesen elvégzendő feladatnak nevezett.
Tavaly az üzemanyagár-sapka kivezetése után írtunk annak lehetséges következményeiről - akkor úgy véltük, hogy mivel a szabályozási változások rendkívül hátrányosan érintették a piaci szereplőket, valószínűleg koncentrálódni fog piac, azaz a családi kézben lévő, kevésbé tőkeerős szereplők közül páran be fogják dobni a törülközőt. Akik viszont átvészelik a nehéz időszakot, azok vélhetőleg magasabb árazást fognak érvényesíteni. Egyrészt, hogy a veszteségeiket pótolják, másrészt, mert a kiszámíthatatlan üzleti környezet magasabb megtérülést vár el a hazai töltőállomás-hálózatot üzemeltető külföldi szereplőktől. Most megnéztük, mennyire váltak valóra akkori jóslataink.
A MÁV-csoporthoz tartozó MÁV Vagon Kft. többségi részét privatizálhatják: a vasúttársaság bejelentése szerint a cég 75 százalékát adják el, hogy magántőkét vonjanak be. Azt viszont hangsúlyozzák, cég ugyanakkor továbbra is a MÁV–Volán-csoport leányvállalata marad, így a munkavállalók foglalkoztatásának feltételeit nem befolyásolja a tulajdonosi szerkezet változása. Az új tulajdonos a Hernádi Zsolt érdekeltségéhez sorolt egyik magántőke alap leányvállalata lesz.
Október 17-én tartja őszi gazdasági csúcskonferenciáját a Portfolio, a Budapest Economic Forumon idén is szóba kerül minden forró téma a gazdasággal kapcsolatban, naprakész hazai és nemzetközi szakértőkkel és vállalatvezetőkkel beszélgetünk arról, merre tart Magyarország.
Megjöttek a friss számok.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ez főleg a németeknek és japánoknak okoz kihívást.
Két forgatókönyvet is felvázolt az Oxford Economics.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
